„De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid 10:39) Két nő kereste fel a lelkipásztort nagy szomorúságukban. Vidéki nagybátyjuk, aki a nagycsalád segítője és tréfamestere volt, váratlanul felakasztotta magát. „Mit tehetnénk érte?” – kérdezték. „Érte már semmit” – felelte a lelkipásztor, „de magukkal mi lesz, ha a Megváltó Jézus nélkül élnek?!” Olyannyira elgondolkodtak a kérdésen, hogy egyikük hamarosan beszélgetést kért a lelkipásztortól, amelynek során letette bűneit Jézus keresztjénél lélekben, és elindult Jézus követésében.
Szeretem-e a karantént vagy sem? Nem tudom. Igen is, meg nem is. Szeretem, mert egy kicsit megállított, kizökkentett a napi taposómalomból, s átgondolásra késztetett. Mit miért teszek? Mi a lényeg az életben? Mi van az én hatalmamban, s mi nem… A családi feladatokat is újra kellett gondolni, s néha erre is szükség van.
péntek, április 02, 2021

Dr Szilvási Teréz A koronavírus járvány a MERA munkatársait sem kerülte el. Több munkatársunk családjában is megjelent. Fájdalmas veszteségként éljük meg, hogy Dr Szilvási Teréz testvérnőnk többé már nem végezheti áldozatos háttérmunkáját, hiszen néhány nappal ezelőtt a mennyei hazába költözött. Szerénysége és áldozatkészsége mindannyiunk előtt példa. Hosszú éveken keresztül nyitotta meg otthonát a munkatársi megbeszélésekre, mindig kész volt segíteni és sok éven át adta hangját a műsorokhoz – ő olvasta fel az Amerikában élő Fülöpné Mátrai Irma írásait is.

Emlékét nem csak őrízzük, de példáját követni törekszünk. Ezúton is kívánjuk Isten vigasztalását kuratóriumunk alelnökének, Dr Harmatta János testvérünknek.

A MERA csapat

csütörtök, április 01, 2021

Minden kedves Olvasónknak a feltámadás boldog reményében kívánunk áldott ünnepet, ezen a különös Húsvéton! Reméljük, az alábbi gondolatok segítenek gondolatban is elmélyülni!

Irigységből adták kezére

Ez a mondat a Mt 27:18-ban van megírva Pilátussal kapcsolatosan, aki felismerte, hogy a zsidók nem valamilyen ténylegesen elkövetett bűnök alapján, hanem irigységből emeltek vádat Jézus ellen. Volt annyira jó római politikus, hogy azonnal átlássa, Jézus nem felforgató, semmi veszélyt nem jelent se Rómára, se a kezére bízott Júdára. De a felesége is üzent, hogy ne avatkozzon ennek az igaz embernek a dolgába. Az Úr Jézus szenvedése és halála a mennyei Atya döntése alapján történt, amit a próféták előre megjövendöltek. Így minden az Írások szerint történt (1Kor 15:3-4). Azt mondhatnánk, hogy a zsidó vezetők irigységének e tekintetben nem sok jelentősége volt. Mégis elgondolkodtató, hogy az evangélisták nem siklottak el fölötte. Bár nem Pilátus előtt kezdődött a zsidók irigykedése. Máté tanúja volt annak, amikor tömegek csüngtek Jézus szaván, mert Ő embereket elégített és gyógyított meg (Mt 15:29-38). Virágvasárnap királynak járó tiszteletadásban volt része, amikor bevonult Jeruzsálembe. Ekkor is jelét adták felfokozott, irigy haragjuknak (Mt 21:14-17).